Ma elég keményen rákezdett a havazás, de ez minket egyáltalán nem tántorított el, és elindultunk egy könnyed délutáni sétára. Akkor még nem sejthettük, hogy mi vár ránk...
Aztán tényleg csak kis híjja volt, hogy nem futottunk össze az öreg Amudsennel a végtelen jégmezőkön, az tuti.
Még szerencse, hogy egy Angyal kísérte végig utunkat.
Így aztán végül is sikerült hazakecmeregnünk. Eléggé behavaztam mi?
Jó kis kaland volt, remélem holnap is megyünk:)
Reggelre megjött az ajándékok első fele, mondhatom eléggé örültem.
A rénszarvast persze nem láttam, de aztén végül a mikulással találkoztam. Még jó hogy, direkt hozzám jött, és hozott még egy csomó ajándékot.
Egyébként én is jól megleptem a mikulást, mert felvettem a jó kis mikulás-sapkámat, amit Adától kaptam. Volt ám nagy nevetés, és marha jól néztünk ki, asszem.
Természetesen a virgácsos bádimban voltam, és anyáék próbáltak rólam képeket csinálni, de amíg a mikulás ott volt, addig eléggé mozogtam, úgyhogy nem ment a képcsinálás. Délután viszont a székemben modellt ültem, tessék:
Hát így telt a mai nap, holnapra elvileg apa megcsinálja a videót is, úgyhogy lehet majd nézegetni a mozgóképet. Szuper kis nap volt, ráadásul mérlegelés is. Anyáék kicsit meglepődtek, hogy már 8,14-et mutatott a mérleg, de hát a héten végre kaptam enni:)
Hú, én már úgy izgulok, hogy mit fogok kapni a Télapótól, meghogy tényleg jön-e krampusz és vajon Rudolf rénszarvast észreveszem-e este? Hát nem tudom.
Az viszont biztos, hogy tegnaptól kezdve nincs több didergés a hidegben, mert kaptam anyáéktól egy szuper bundazsákot, amiben ráadásul még pöpecül is mutatok a kocsiban.
Egyébként az van, hogy úgy tűnik, alul két fogam is a kijövetel küszöbén áll, sőt az egyiknek a vége talán már ki is bújt. Na, mivel már van fogam, így jól tudom nyomikázni pölö a krumplit, amit almával csípek igazán. Szép nagy adagokat be tudok dolgozni belőle, és jut a pofimra is persze, mert állandóan játszani kell még evés közben is, mert anya erőlteti:)
Ja igen: anya a hiper verssel megnyerte nekem a virgácsos bádit.
Természetesen holnap abban feszítek majd...
A gyertya az egy elég érdekes dolog, mondhatom. Nem értem miért, de anyáék nem igazán hagyták, hogy közel húzzam magamhoz. Azé majd még próbálkozok...
A ma esti szopizás közben anya csinált egy verset, amivel versenybe szálltunk ezért a nagyon vagány bádiért:
Íme alanyi költő anyám nagy műve:
Luca&Mami: Óda(vagyunk a virgácsos body-ért)
Mi vagyunk a Luca, s Mami,
Tudjuk, hogy a versünk gagyi.
Vágyunk ám mi minden jóra,
Karácsonykor piros hóra.
Most a virgács legfőbb álmunk,
Épp az, mit a bodyn látunk.
Lucát ebben megbámulnák,
Virgácsait megcsodálnák.
S ha kérdezik, honnan van:
Reklámozzuk: Vampire GANG!
itt van igazából.
Kis technikai malőr után végre itt a film az első szótagjaimról. Soproni papához szóltam, aki persze majd elájult a papapapapa-zástól.
A dátum helyesen 2009. november 19., jaj apa!
Nem tudom miért olyan nagy szám ez egyébként. Mindenesetre tegnap mondtam a soproni papának, hgy papapa, azóta mindenki úgy odavan, hogy öröm, nézni a családot. Egyfolytában nyomatják nekem, hogy bababa, meg mamama, meg papapa, én meg néha viszaszólok nekik, hadd örüljenek. Persze apa ma elég sokat küzdött, hogy felvegye ahogy dumálok, hát ez sikerült neki:)
Tudom, hogy egy kicsit régóta nem írtam, de nem kell aggódni, mintdent az irányításom alatt tartok:
Tegnap óriási kajálást rendeztünk anyával, aki mixelt nekem köbö 80 gr igazi almás-almás-barackos bébiételes nyamit. Marha finom volt mondhatom.
Viccen kívül, tényleg nagyon fincsi volt, majdnem megettem mindet, ami azért nem kis teljesítmény, tekintve, hogy nem sokkal előtte nyomattam egy kis cicit is.
Szóval a végén igencsak meg volt tömve a pocak, és hirtelen komoly gondolatok kerítettek hatalmukba...
...amik persze nem sokáig tartottak, mert kicsit megőrült anya, és ez rám is átragadt. A kajálásról és a megőrülésről itt egy kis ízelítő is:
Ez a videó tegnap készült, apa összerakta az új akváriumot. Mit mondjak, elég jól leköt:)
A hosszú hétvége jó gyorsan eltelt, de az biztos, hogy sok élménnyel gazdagabb lettem. Például az őszi tavaszban direkt jólesett megkóstolni a járókát a teraszon.
Finom is volt, mondhatom, és persze mindenek előtt marha érdekes. Itt monjduk a fényképező gépért nyúlok, de egyébként amikor nem maceráltak, akkor elég jól elvoltam magamban is.
Szóval ez volt a női program, miközben a fiúk a bányában dolgoztak:)
Nem csoda, hogy anya és Ada le sem tudta ólam venni a szemét, mert olyan cuki voltam, hogy azt el se tudom mondani, inkább nézzétek ezt:
.jpg)
Persze nem csak a járókában hesszeltem, hanem jól megfigyeltem a fák levelét is, mert okos vagyok és tudom, hogy nemsokára leesnek, és majd csak tavasszal lehet majd újra kifigyelni őket. Szóval kihasználtam a jó időt és a lehetőséget.
Mindent egybevetve azt mondhatom, hogy ezen a szép hétvégén is én voltam a sztár!
Ma megjöttek a soproni mamáék, és velük együtt a szép idő, így elég sokat voltunk kint a kertben. Délelőtt egyébként nagyot beszélgettem smamával, este pedig apának eszébe jutott, hogy ki kéne próbálni a Baranéktól kapott ajtóhintát, mivel már nagy vagyok. Hát marha jó ötlet volt, mondhatom. Íme egy kis filmecske a traccsparti végéről, és a hintázásról.
Köszi Baran még egyszer.
|
És még az is fontos mai esemény, hogy szopiztam a lábujjamat, amit apa megpróbált felvenni videóra, de nem sikerült, úgyhogy most nincs film...
Ahogy az előző bejegyzésből már kiderült, Kuciék meglátogattak minket a hétvégén. Egészen pontosan Bekinek fellépése volt szombaton Pesten, így nálunk volt a Varga-klán a hétvégén. Hát nem unatkoztunk egy pillanatra sem, az tuti. Szombaton már délelőtt útnak indultunk, és amíg Szandráék bementek a rendezvény helyszínére, addig apáék sétáltak velem a Csörsz utcai parkban, mivel útközben odafelé elnyomott a buzgóság az autóban. Őrült friss volt a levegő, de jól be voltam öltöztetve.
Felkelés után elindultunk mi is a Sportmaxba, de mivel nagyon nagy volt bent a hangzavar és mert Bekiék is épp jöttek kifelé, elterveztük, hogy megebédelünk a Mekiben. Mire beértünk a MOM-ba, addigra jött a telefon, hogy Bekinek azonnal mennie kell, mert mégis korábban lépnek fel. Így történt, hogy csak hárman (apa, anya és én) mentünk tovább kajálni. Mit mondjak, őrülten élveztem a Mekit, meg hogy sok-sok ember mászkál a folyosón. Anya jól megmutatta nekem a nagy Móni betűt. Mindenki engem nézett, hogy milyen szép vagyok. Vagy valami más érdekelhette őket annyira, hogy bámultak? Ki tudja...
 |  |
A kajálás után még voltunk vásárolni egy-két helyen, de arra már nem nagyon emlékszem, mert én közben elaludtam, mivel teljesen kifáradtam a nagy kirándulásban, forgatagban. Az biztos, hogy mire hazaértünk, Szandráék már vártak minket a ház előtt. Úgy emlékszem, hogy délután még játszottunk egy nagyot a kertben, de ebben nem vagyok biztos, mert kicsit összefolynak a napok. Arról viszont fotó is van, ahogy Laci szépen megdajkál. Jól nézünk ki együtt, a két kopter:)
A vasárnap kicsit nehezen indult....
... és sajnos gyorsan el is telt, a soproni barátok elmentek, de estére is lett csodálóm, mert a fürdés előtti sétán csatlakozott hozzánk Kata, és eljött enni egy kis tiramisut. Jó nem azért, hanem hogy velem legyen:)
Ezek pedig már mai képek, íme a nagyon menő új mellényem, ebben voltam ma "énekórán", vagyis ringató foglalkozáson.
Itt pedig az esti fürdés pár pillanatképe, immár több, mint egy hónapja a fürdőből:
.jpg)
Ha jól belegondolok elég hamar eljött ez a nap. Az elmlt hat hónap úgy repült el, mint a villám, olyan, mintha csak tegnap jöttem volna haza anyával a kórházból, pedig már nagyon régen volt. Amikor még kicsit voltam:)
A mai napom egyébként úgy indult, mint minden rendes emberé. Jól megmostam a fogam, és elég gyors is voltam azt hiszem:
A kemény munka után bizony édes volt a pihenés.
Fél éves korában az ember már sok mindent tud, de az az igazság, hogy én még most is képes vagyok rácsodálkozni a világra.
Aztán elnyomott a buzgóság apa karjában.
Az alvással kapcsolatban egyébként az van, hogy 2-3 napja nem igazán alszom éjszaka, tegnap pölö már 10-kor anyáék ágyában voltam, és gyakorlatilag végeláthatatlan cicizássel és szunyókálással töltötte velem anya az estét-éjszakát-hajnalt. Lehet, hogy növekedési ugrásban vagyok:))) De ez mellékszál, miután apán kialudtam magam, megint jöhetett a játék, először a földön....
...majd pedig a járókában, ahonnan azért ki-kikukucskálok néha.
Ma délelőtt egyébként anya fodrásznál volt, közben apa volt a bébicsősz. Hogy mi történt mialatt anya nem volt itthon, arról lesz egy kis film, csak apa még csinálja, én pedig cenzúrázom. Kis türelmet.
Na, tényleg boldog szülinapot nekem, minden jókívánságot szívből köszönök.
Ahhoz képest, hogy tegnap előtt még egy szál pendelyben nyomultam, mára igencsak fel kellett öltözni a sétához. Ezt a macis cuccot, amiben anyáék hazahoztak már nem is igen tudtam felvenni, mer' kicsit kinőttem. Azért cuki vagyok benne, nem?
Olyan, de olyan hideg volt, hogy anyának is jól be kellett öltöznie a sétához. Még az a szerencse, hogy ilyen jól megy a kabátja a kocsimhoz.
Ja igen: egyébként ma hosszú idő után sikerült újra beleerőszakolniuk a kocsiba, de végül hagytam magam, hadd örüljenek. Persze előtte hagytam, hogy anya egy húsz percet ringasson a kezében.
ui: Mérlegelés tegnap, eredmény: 7410 gr
Nos, apa végre megcsinálta a csőrös poharas videót.
Hát így csőrözök én:
Vasárnap egyébként itt járt Alexa boszi-keresztanyám. Jól megszeretgetett, én meg jól elbűvöltem. Mint általában mindenkit ugye.
Még jó hogy, mondhatnám nyugodt szívvel, hiszem most én vagyok a világ közepe. Legalább is anya és apa folyton ezt nyomja nekem, én meg nyilvánvalóan el is hiszem. Na mindegy a lényeg, hogy a napokban megint voltak nálunk jópáran vendégségben. Még pénteken látogatott meg mindet Baranka és Keve Máté. Anyáék anniyra belemelegedtek a dumcsizásba, hogy Kevéről ezúttal nem készült kép, csak rólam meg Barankáról. Hát érjétek be ezzel.
Ma pedig Ildiék látogattak meg minket, egyenesen Ámerikából. Nagyon jó fejek voltak, mivel elég korán reggel jöttek, hoztak Apáéknak, és maguknak reggelit. Én persze a szokásosat kaptam anyától, de hát mit van mit tenni. Szóval már reggel nagy volt a vidámság.
Délután egyébként anya odaadta végre azt a puhacsőrű poharat, amit már tegnapelőtt megvett nekem. Nagyon jól elvoltam vele, majd film is lesz róla, csak apa még tököl vele. Apropó apa: BOLDOG SZÜLINAPOT kisapám!
Bizony-bizony, elég sűrű napokat élünk. Spapa, Smama és Adri csütörtökön eljöttek látogatóba hozzánk pár napra, és bár spapa már tegnap reggel megpattant egy oszálytalálkozó kedvéért, azárt a többiekkel is jól elvoltunk. Tegnap például olyannyira belefeldekeztünk a dumába, meg az egész napos mókázásba, hogy elég későn indultunk el a parkba a családi tenisz napra, így a végén már kicsit nyügi voltam. Mindenesetre apával állati menők voltunk az egyformás pólónkban:
Jójó, azért persze smamával és anyával is jól mutatok. Nem?
A sok-sok friss és új élmény után nem csoda, hogy olyan fáradt voltam ma délelőtt, hogy szinte kiestem a kendőből alvás közben.
Délutánra aztán összekaptam magam, és elindultunk a Velencei tóhoz kirándulni, hekket enni, füvön járni, ilyesmi. Szóval a szokásos.
Apa persze ma is hozzám öltözött.
A csajok pedig jól behekkeztek, de persze előtte én is megkaptam a magamét.
Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat, az idő szuper volt, a hal pedig fincsi. (legalább is anya azt mondta:)
Ja igen, mivel vasárnap van, így este mérlegelés volt: 7200 gr vagyok. HOPPÁ!
Ma meglátogatott minket anya barátnője Eszter, és a kisfia, Domonkos, vagyis Domi. Elég hamar sikerült az akklimatizálódás, kábé az érkezásükk utáni tizadik percben már ezt nyomtuk:
Utolsó kommentek