Na az van, hogy elérkezettnek láttam az időt, hogy Tündi végre megölelgethessen, meg nyomjak neki puszit, meg ilyenek. Szóval, hogy szép puhára főzzem. Nem volt nehéz persze, mit mondjak. Még azt is hagytam, hogy beültessen az ölébe és percekig ott maradjak, miközben ő olvas.
Hadd örüljön:)
Hát nem vagyok aranyos?
 |  |
Utolsó kommentek