Vagyis tegnap volt pontosan két éve, hogy kiderült: úton vagyok. Volt ám nagy öröm, meg bőgés, ahogy kell:)

Tavaly, az egy éves évfordulón anya csinált rólam egy képet az ágyban fekve a bizonyítékkel, ami két csík volt, ugye. Na azt a képet akartam mindenárom lenyúlni, de apa nem akarta tegnap odaadni.

De korábban kell felébrednie az öregnek, ha velem próbálkozik. Persze, hogy végül megszereztem, és anya is odaadta azt a bizonyos tesztet is, ott van a kezeben az alsó képen.

Szóval 2008. augusztus 9. volt a nagy nap.

Emlékezzetek és örüljetek velem ti is:)