És ennek csalhatatlan jeleként még nagyobbakat alszom a napsütötte teraszon. Tegnap Topi is csatlakozott.
Alvás után pedig jön a játék, és mivel már pöpecül mászok, anyáék egy komolyabb kerítéssel próbálják kijelölni nekem, hogy meddig és ne tovább.
Ez a kerítés egyébként egy leesésgátló, hogy anya éjjel le ne forduljon az ágyról. Napközben pedig nekem jelenti a határt, meg itt próbálkozgatok a felállással, satöbbi. Mostanában egyébként eléggé ragaszkodom anyához, valami szeparációs félelemről beszélnek az ősök, és néha Szepinek is hívnak. A lényeg, hogy ezen a kerítsen át látom mi történik az előszobában, meg a konyhában, ha anya éppen ott sertepeltél. Szóval fáin.
Nos itt a tavasz, és úgy néz ki, hogy anya kedvenc virága nekem is nagyon bejön. Tényleg tetszett. Lesz majd videó is, addig is két cuki kép.
Utolsó kommentek