Elképesztően sűrű volt a december vége. Én nem gondoltam volna, hogy a Karácsony nevű valami olyan intenzív időszak kicsiny családunk életében, hogy nem is fogok tudni blogbejegyzést csinálni. Mivel azonban folyatosan kapom a kritikákat, hogy nincs semmi a Karácsonyról, hát íme pár kép és röviden az agenda:
Dec 24.:
A Szenteste hármasban telt a fa igazán nagy hatással volt rám, főleg, amikor apa még hálóban, de már a talpára erősítve behozta a szobába. Olyan jó illata volt, hogy csak na.
Ajándék: pom-pom-os karácsonyos könyv (1) és kisvonat állatokkal (2,3,4,5)
Dec 25.:
A tervekhez képest nagyjából egy órás csúszással indultunk sétálni, mivel kicsit később keltem reggel, mint szoktam, mert hát ugye bebejgliztem még este. Szóval dél körül indultunk neki a parknak, onnan pedig irány az Orosz nagyszülők rezidenciája. Ott volt Tomi, Tündi, Kata és Balázs is. Anyáék jót ettek, jót játszottunk, jól elfáradtam.
Ajándék: sütifaló bödön (6), bébimobil (7), kisgatya (8) labda (9), mesekönyvek (10, 11), bárányka (12), fürdős állatok (13,14,15,16), stb.
A kaja és ajándéközön után séta haza, közben persze muszáj volt aludnom, részben kipihenni a fárándtságot. Otthon már vártak soproni mamáék Adri és Gábor+ pár ajándék még:)
Ajándék: tanuló kutyus (17), mesekönyvek (18, 19), krokodil a kisvonatomhoz (20), foglalkoztató tábla (21) és 2 db mellvért (egész felső testes előke) (21,22)
Dec 26.:
A délelőtti séta kicsit hosszúra nyúlt, mivel nagyjából 2 és fél órát bírtam aludni. Anya így picit többet körözött a lakóparkban, ugyanis a Katáékhoz voltunk hivatalosak délelőttre. Anya persze nem akart felkelteni, így inkább kint fagyoskodott a metsző hidegben (én a jó meleg kis bundazsákomban húztam a lóbőrt), miközben az orosz család BAlázs szüleivel tesójával és unokahúgával már bent nagyban "bulizott". Végül azért csak bejutottunk mi is, kajáltunk picit és persze megint kaptam pár
ajándékot: békás evőszett (23), plüss viziló (25) és egy plüss zsiráf, aminek a lábára nőtt egy bazi nagy eper (25)
Ezzel befejeződött az ajándékozön, és délután nálunk gyűlt össze a teljes család, enni picit, mert éhesek voltak, és inni persze, mert szomjasak is. És persze szépek:
Szóval így volt.
Hát nem unatkoztunk.
Utolsó kommentek