Végre ma kimentünk a kertbe anyával és apával, amire már nagyon készültem.
Azt a kis szőrös izét megnéztem magamnak, majd meglátjuk mi lesz, egyelőre nem nagyon érdekeltem, úgyhogy én is tojtam a fejére.
Kábé 10 percet voltam a levegőn, a védőnéni Éva azt mondta szép fokozatos kell hozzászoknom a friss levegőhöz. Hát én nagyon élveztem, kábé az első percben mély álomba szenderültem. Anya azért persze büszkén tologatott a fűben, miközben elmentünk megnézni, hogy apa egy másik málnabokra is kihajtott.
Azt mondják a reklámguruk, hogy gyerekkel meg kutyával mindent el lehet adni, hát tessék: a mintaapa:)
Utolsó kommentek